Az épített környezetünk fenntarthatósági vetületei - YBL konferencia 2024 beszámoló
- Gergely Kovács
- 2024. máj. 27.
- 2 perc olvasás
Május 17.-én tartotta meg az Óbudai Egyetem az épített környezet témáját körüljáró második YBL konferenciát. A diákok körében nagy érdeklődést kiváltó eseményen Barta Zsombor cégünk alapító partnere is előadást tartott. Felszólalásában az épített környezet fenntarthatósági vetületeiről számolt be. Előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy az épített környezet és az építőgazdaság negatív környezeti lábnyoma tetemes, és emiatt hatalmas felelősség terheli a szektort. Ennek jelentősége annál is inkább fontos hiszen az ENSZ előrejelzései alapján 2050-re a Föld lakosságának mintegy 70%-a városi környezetben fog élni, így a fenntartható városok megteremtése alapvető feladat az emberiség jövőjének tekintetében. Világszerte egyre több és több jó példát lehet felhozni, de mindegyiknek egy közös pontja a rendszerszintű gondolkodás. Zsombor arra hívta fel a figyelmet, hogy a fenntarthatóságot csak holisztikusan lehet értelmezni és hatékonyan integrálni, hogy hatékony és hosszútávú eredményeket lehessen elérni.
Előadásában mindenkinek a figyelmébe ajánlotta a ENSZ éves szinten kiadott Global Resource Outlook 2024 című kiadványát, melyből jól láthatóak azok a problémás területek, amelyek terén fontos lenne változásokat eszközölni. Egyik ilyen nagy fókuszpont a magas és alacsony jövedelmű országok közötti anyaghasználati különbségek. Mind amellett, hogy évről évre nő az építőanyagok kitermelése, a magasabb jövedelmű országok anyagi lábnyoma hatszor nagyobb, mint az alacsonyabb jövedeleműeké (és emellett azt is meg kell jegyeznünk, hogy egyébként a szegényebb országok lábnyoma évtizedek óta alig változott).
Egy másik hasznos és egyben költséghatékony megoldás, hogy a magasabb jövedelmű országokban nagyon sok pénz megy el olyan rendszerek fenntartására, amik nem fenntarthatóak környezeti és egyéb szempontból. Ennek egy megoldása lehet például a szabályozási struktúra megváltoztatása, ami nem igényel nagyobb pénzügyi ráfordítást. Ilyen lehetne például a magyarországi vonatkozásban a 4 emeltnél is magasabb faszerkezetes épületek építésének lehetőségének a jogszabályi hátterének megteremtése. Ezzel például a magas beépített karbon lábnyommal rendelkező betont a fenntarthatóbb fára cserélhetnék le, illetve legalábbis megteremthetnénk ennek a lehetőségét.
Az ENSZ kiadványa egyébként mindenki számára elérhető a szervezet hivatalos oldalán:
Kép forrása: https://yblesz.uni-obuda.hu/
Comments