Search Results

Közel 20 éves vezetői és vállalkozásfejlesztő tapasztalattal rendelkező szakemberrel bővült a Greenbors csapata, akinek feladata a dinamikusan növekvő tanácsadó cég magas színvonalú és ügyfélcentrikus  fejlődésének a támogatása. Jakab Áron a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen szerzett designer és tanári diplomát, később pedig a Central European University Business Schoolban Master of Business Administration diplomat. Olyan sikeres vállalkozások elindításában és működtetésében vállalt kulcsszerepet mint például a Fruit of Care. Eddigi pályafutása során különböző méretű csapatok vezetőjeként vállalkozás- és szolgáltatás fejlesztési tevékenységet végzett, továbbá minősítési és fenntarthatósági rendszerek fejlesztését és adaptációját irányította. Több mint 10 éve foglalkozik szervezeti és üzleti tanácsadással, valamint a befogadó társadalmi kezdeményezések létrejöttét és a vállalatok fenntarthatósági átalakulást segíti, nemzetközileg is elismert szakértője és egyben aktív szereplője a hazai társadalmi innovációs és felelős vállalati szektornak. A Greenbors Consultingnál Áron feladata szervezetünk értékrendjének megfelelő kollaboratív és értékalapú tanácsadói csapat és a cég üzleti működésének és fejlesztésének a támogatása. Örömmel várjuk a közös munkát!

Örömmel jelentjük be, hogy felkészült, többéves tapasztalattal rendelkező fenntarthatósági tanácsadóval bővült a Greenbors csapata, akinek szakértelmével igyekszünk ügyfeleink igényeit teljeskörűen kiszolgálni. Nyilas Andrea korábban dolgozott szabadúszó fenntarthatósági tanácsadóként, a Samling Sustainable Solutions-nél vezető fenntarthatósági tanácsadóként, és a Grundfos-nál life cycle assessment engineer-ként. Az ELTE-n szerzett alapdiplomát majd elvégezte a BGF-en (mai BGE) Nemzetközi Tanulmányok és a Budapesti Corvinus Egyetemen az  International Economy and Business mesterszakokat. Ezután a Central European University-n végzett Environmental Scineces and Policy posztgraduális képzést. Andrea számos fenntarthatósági területen szerzett értékes munkatapasztalatot. Útmutatást és szakmai támogatást nyújtott fenntarthatósági best practice-ekhez és stratégiák kialakításához. Fenntarthatósági és ESG jelentéseket, karbonlábnyom kalkulációkat, valamint környezetvédelmi terméknyilatkozatokat (EPD-ket) készített. Számos nemzetközi projektben vett részt Európában és Ázsiában. Többek között Kazahsztánban részt vett a nemzeti hulladékgazdálkodási stratégia kialakításában, és életciklus-elemzések összeállításán is dolgozott. A Greenbors Consultingnál Andrea feladatai közé tartozik a vállalati ESG/fenntarthatósági jelentések kapcsán nyújtott szakértői szolgáltatások szakmai vezetése és végrehajtása. Emellett összefogja a karbonsemlegességi stratégiák és útitervek kidolgozására irányuló projekteket, és a karbonlábnyom számítási, valamint az életciklus-elemzés (LCA) szolgáltatások szakmai feladatait. Támogatást nyújt ügyfeleinknek és szakértő tanácsadó csapatunknak, hogy innovatív megoldásokat találjanak a fenntarthatósági kihívásokra. Örömmel várjuk a közös munkát!

Napjainkban egyre nagyobb igény van energetikai tanúsításokra, mind lakóépületek, mind kereskedelmi ingatlanok esetében. A jelenség nem meglepő, hiszen 2023 novemberében új jogszabályt hoztak, de emellett az épületüzemeltetők és tulajdonosok is egyre inkább belátják, hogy egy tanúsítás elkészítése rengeteg előnnyel járhat. Orvosi fogalmakkal élve, egy ilyen folyamat egy kvázi „kórképet” ad az adott ingatlanról. Megmutatja, hogy milyen változásokat, felújításokat szükséges vagy érdemes eszközölni ahhoz, hogy az épület energiahatékonyságát növelni tudjuk, és ezzel párhuzamosan az üzemeltetési költségeket csökkenteni. Emellett a tanúsítás alapján ajánlott beruházások kulcsszerepet játszanak az ingatlan fenntarthatóbbá tételében. Azonban egy energetikai tanúsítás elvégzése sok esetben nem egyszerű, ráadásul minden épület esetében eltérő feltételek vonatkoznak rá, így mind a tulajdonosnak, mind a tanúsítónak nincs könnyű dolga. Ezért összeállítottunk egy gyorstalpalót Varga Máté energetikai tanácsadónk segítségével, hogy bemutassuk, melyek azok a legfontosabb információk és dokumentumok, amelyek elengedhetetlenek egy tanúsítvány megszerzéséhez, és amelyek a legjobb, ha már előre rendelkezésre állnak. Első lépésben egy tanúsítvány elkészítéséhez mindenképp szükségesek az épület alapadatai. Meg kell adni az épület címét, alapterületét, hány szintjét hűtik vagy fűtik, mi az ingatlan rendeltetése (ha multifunkciós, akkor egyszerre többet is megjelölhetünk), és végül, hogy milyen célt szolgál a tanúsítás (például bérbeadáshoz, tranzakcióhoz, zöld épület minősítéshez esetleg saját vagy egyéb célra). Második lépésben gépészeti adatokkal kapcsolatos kérdéseket szükséges megválaszolni, konkrétabban a tanúsító arra kíváncsi, hogy milyen módon van megoldva a hűtés, fűtés, meleg víz előállítás és a légtechnika (központilag vagy lokálisan kialakítva). Harmadik lépésben arra kell választ adni, hogy milyen dokumentumok állnak rendelkezésre az üzemeltetőnél vagy tulajdonosnál. Készült-e már korábban energetikai tanúsítvány az épületre? Megvannak-e a legfrissebb állapotot szemléltető építész alaprajzok, metszetek, illetve a belmagasságra és rétegrendekre vonatkozó információk? Rendelkezésre bocsáthatóak-e a gépészeti tervek, műleírások, műszaki dokumentációk (fűtési és melegvíz rendszer, hűtési rendszer, légtechnika, egyéb rendszerek vonatkozó dokumentumai)? Mindezeket érdemes még az adatbekérés előtt összeszedni, hogy ezzel is csökkenteni lehessen a procedúra idejét. Röviden összefoglalva tehát egy kereskedelmi ingatlan energetikai tanúsítványához az alábbiak szükségesek: Az épület alapadatai (cím, alapterület, fűtött/hűtött szintek száma, tanúsítás célja) – Adminisztrációs alapadatok Gépészeti rendszerek összetettségének megismerése Az épület alaprajza, metszetei, a fűtési és meleg víz rendszerre, a hűtési rendszerre, és a légtechnikára vonatkozó gépészeti tervek, műleírások, műszaki dokumentációk – Dokumentáció mélységének rendelkezésre állása Alapvetően úgy véljük, hogy minél mélyebben elemzi egy tanúsítvány az épületet, annál jobb, mert a tulajdonos egy jól összerakott energetikai tanúsítvánnyal sokkal részletesebb képet kap az épülete állapotáról, és ezáltal sokkal célirányosabb beruházásokat, felújításokat tud eszközölni ahhoz, hogy energiahatékonyság szempontjából a lehető legjobbat hozza ki belőle, ezáltal csökkentve az üzemeltetési költségeket. Végszóként talán csak annyit mondhatunk, hogy érdemes törődni az épületeinkkel, hogy hosszútávon fenntartható és használható legyen.

Örömmel jelentjük be, hogy egy felkészült, többéves tapasztalattal rendelkező fenntarthatósági tanácsadóval bővült a Greenbors csapata, akinek szakértelmével igyekszünk ügyfeleink igényeit teljeskörűen kiszolgálni. Lovász Csaba jelenleg PhD tanulmányait a Budapesti Corvinus Egyetemen folytatja, ahol fenntartható fejlődés és geopolitika témában kutat. Korábban az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett MSc és BSc diplomát geográfia és területfejlesztés szakterületen. Korábban Nyugat-Balkáni Zöldközpont nonprofit kft., Nemzeti Alkalmazkodási divíziónál klímapolitikai szakértőként dolgozott, illetve a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat, Nemzeti Alkalmazkodási Központnál klímapolitikai tervező-elemző volt. Csaba számos jelentős projektben vett részt, többek között a LIFE-CLIMCOOP és IPCC-jelentések felülvizsgálatában. Aktív szerepet vállalt a LIFE-IP NORTH_HU projektben és a MonteNAGiS projektben is, amelyek a klímaadaptáció és fenntarthatóság területén valósultak meg. A Greenbors Consulting-nál Csaba feladatai közé tartozik az épületminősítésekhez kapcsolódó tanulmányok készítése (BREEAM In-Use, BREEAM New Construct), épületek kibocsátáscsökkentésének elősegítése és a Net Zero célok elérése (CRREM-elemzések), valamint klímaalkalmazkodás és épület-specifikus klímakockázatok elemzése. Ezen felül szerepet vállal az ESG-jelentések elkészítésében is. Örömmel várjuk a közös munkát!

Május 17.-én tartotta meg az Óbudai Egyetem az épített környezet témáját körüljáró második YBL konferenciát. A diákok körében nagy érdeklődést kiváltó eseményen Barta Zsombor cégünk alapító partnere is előadást tartott. Felszólalásában az épített környezet fenntarthatósági vetületeiről számolt be. Előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy az épített környezet és az építőgazdaság negatív környezeti lábnyoma tetemes, és emiatt hatalmas felelősség terheli a szektort. Ennek jelentősége annál is inkább fontos hiszen az ENSZ előrejelzései alapján 2050-re a Föld lakosságának mintegy 70%-a városi környezetben fog élni, így a fenntartható városok megteremtése alapvető feladat az emberiség jövőjének tekintetében. Világszerte egyre több és több jó példát lehet felhozni, de mindegyiknek egy közös pontja a rendszerszintű gondolkodás. Zsombor arra hívta fel a figyelmet, hogy a fenntarthatóságot csak holisztikusan lehet értelmezni és hatékonyan integrálni, hogy hatékony és hosszútávú eredményeket lehessen elérni. Előadásában mindenkinek a figyelmébe ajánlotta a ENSZ éves szinten kiadott Global Resource Outlook 2024 című kiadványát, melyből jól láthatóak azok a problémás területek, amelyek terén fontos lenne változásokat eszközölni. Egyik ilyen nagy fókuszpont a magas és alacsony jövedelmű országok közötti anyaghasználati különbségek. Mind amellett, hogy évről évre nő az építőanyagok kitermelése, a magasabb jövedelmű országok anyagi lábnyoma hatszor nagyobb, mint az alacsonyabb jövedeleműeké (és emellett azt is meg kell jegyeznünk, hogy egyébként a szegényebb országok lábnyoma évtizedek óta alig változott). Egy másik hasznos és egyben költséghatékony megoldás, hogy a magasabb jövedelmű országokban nagyon sok pénz megy el olyan rendszerek fenntartására, amik nem fenntarthatóak környezeti és egyéb szempontból. Ennek egy megoldása lehet például a szabályozási struktúra megváltoztatása, ami nem igényel nagyobb pénzügyi ráfordítást. Ilyen lehetne például a magyarországi vonatkozásban a 4 emeltnél is magasabb faszerkezetes épületek építésének lehetőségének a jogszabályi hátterének megteremtése. Ezzel például a magas beépített karbon lábnyommal rendelkező betont a fenntarthatóbb fára cserélhetnék le, illetve legalábbis megteremthetnénk ennek a lehetőségét. Az ENSZ kiadványa egyébként mindenki számára elérhető a szervezet hivatalos oldalán: https://www.unep.org/resources/Global-Resource-Outlook-2024 Kép forrása: https://yblesz.uni-obuda.hu/

Egyre inkább népszerűek a több funkciós projektek az irodapicon a szigorodó fenntarhatósági törekvések és a bizonytalan gazdasági környezet hatására. A Budapest Business Journal több szakértőt is megkérdezett a ezen trend kapcsán. Köztük volt Barta Zsombor a Greenbors alapító tagja is, aki elmondta, hogy alapvetően támogatja a 20 perces város elképzelést, illetve elmondása alapján egyre kevésbé újdonság, hogy az újonnan épülő irodaházaknak egyes szintjeit teljesen más funkciók alapján alakítják ki. A témáról bővebben az alábbi cikkben olvashatnak: https://bbj.hu/business/real-estate/office-market/higher-specified-office-projects-the-order-of-the-day Kép forrása: Budapest Business Journal

A Budapest Business Journal több szakértőt is megkérdezett, hogy mi várható 2024-ben a hazai ingatlanpiacon. Köztük volt Barta Zsombor a Greenbors alapító tagja is, aki a HuGBC képviseletében elmondta, hogy alapvetően egyre nagyobb figyelem fog hárulni a meglévő portfóliók felújítására, továbbá az ESG és EU taxonómiai követelmények is ezt a tendenciát fogják erősíteni előreláthatóan. A témáról bővebben az alábbi cikkben olvashatnak angolul: https://bbj.hu/business/real-estate/office-market/real-estate-market-actors-look-to-upturn-for-2024 Kép forrása: Budapest Business Journal

Egy felkészült, többéves tapasztalattal rendelkező energetikai tanácsadóval bővült a környezeti fenntarthatóság terén Közép-Kelet-Európában ágazatvezető, magyar tulajdonú Greenbors Consulting csapata. Varga Máté a BME-n a villamosmérnöki BA diplomát, majd az akkori SZIE-n (most már MATE) a létesítménymérnöki mesterképzésen, épületenergetikai MA diplomát szerzett. Dolgozott többek között a Get Energy-nél (most EnergyHUB), az Indotek Group-nál, ahol számos energetikai projektet vezényelt le. Eddigi pályafutása során mind az ügyfél oldal mind a megbízói oldal kihívásaival megismerkedhetett, így partnereink és a Greenbors számára is egyaránt értékes szakember lesz. Varga a Greenbors épületenergetikai tanácsadói szárnyát erősíti márciustól, a tulajdonosok szerint ebben az ágazatban jelentős piaci bővülésre lehet számítani az elkövetkező években.

Érdekes kijelentés, de annál inkább releváns. Ha a fejünkben egy épületet fenntarthatónak képzelünk el, azt a legtöbb esetben fákkal, zöldtetővel és egyéb hasonló növényzettel körülvéve látjuk, holott ez nem mindig van mindenképpen így. Az ingatlan.com által idén 14. alkalommal megrendezett Real Estate Awards díjátadón Az Év Legzöldebb fejlesztését elnyerő W Budapest Hotel helyzetében sem ez a helyzet. Az egykori balettintézet Andrássy úti épületébe költözött szálloda első benyomásra nem tűnik hagyományos értelemben zöldnek. A díjat átadó és egyben cégünk alapító partnere Barta Zsombor szerint azonban a fenntarthatóságot rendszerszinten kell értelmezni és ezáltal már felbukkannak olyan pontok, amitől bizony ez az épület zöldnek tekinthető. Az épített környezetünk negatív fenntarthatósági lábnyomának három fő vetülete van: terület- illetve, anyaghasználat és energiafogyasztás és az azzal együtt járó kibocsátások. Mivel a W Budapest esetében nem egy új beruházásról van szó, így nem zöld területen valósult meg, hanem már egy meglévő, patinás épületnek adtak új identitást. A régi balettintézet évtizedek óta kihasználatlanul állt, és a felújításnak köszönhetően az épület életciklusa is jóval meg lett hosszabbítva. Anyaghasználat szempontjából is fenntarthatóbb egy meglévő épület felújítása, hiszen egy ilyen projekt anyagigénye kisebb, mint pl egy teljesen új építésű ház esetében. Kevesebb anyaghasználat kisebb kötött karbon („embodied carbon”) lábnyomot is jelent, ami szintén pozitív. A Real Estate Awards összes nevezettjei közül választja ki a szakmai zsűri az év legzöldebb projektjét, így az összes nevezettnek lehetősége van bemutatnia a jelentkezésében a fenntarthatóságot támogató elemeket, illetve a szakmai zsűri is érvényesíteni tudja az értékelésekben azt a rendszerszintű szemléletet, ami a fenntarthatóságra jellemző és annak egyik alapvetése is egyben. A rendezvénynek idén is az egyik kiemelt szakmai partnere a HuGBC volt. „Nagy öröm és megtiszteltetés is egyben, hogy idén is részt vehettem a zsűri szakmai munkájában - ezért nagy köszönet a szervezőknek. Illetve idén is egy nagyon nívós és szép esetet szerveztek meg a szervezők - amihez természetesen gratulálunk!” – Barta Zsombor Copyright - Iroda.hu

💡 Decemberben Barta Zsombor, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács vezető országgyűlési tanácsadója, és alapító partnerünk, a Fenntartható Közösségek Alapítvány, Több, mint zöld! Podcast sorozatában beszélt a városi klímaadaptáció központi kérdéseiről. A beszélgetés során feltárták a klímaadaptáció és -mitigáció közötti kapcsolatrendszert, felvázolták ezen területek szabályozási hátterét Magyarországon, kitértek arra, hogy milyen klímaszempontok jelennek meg már a tervezési folyamatokban. Továbbá a beszélgetés során kiderül, hogy a fenntarthatóság terén nemzeti viszonylatban mik a legnagyobb kihívások és legégetőbb problémák, illetve melyek azok a jó nemzetközi példák, amelyeket érdemes szem előtt tartani. 🔊🎧 Az adást az alábbi linken lehet meghallgatni: https://open.spotify.com/episode/1bKfRM0grcW0VZ0gnfTT3X?si=O-WTnBNJTQmvppcZR5eIMA 🎥 A beszélgetésről készített videófelvétel itt található: https://youtu.be/XzjHJP8t7Zc?si=uYDGv9TRgji8d2Nk

2023. november 30. és december 12. között kerül megrendezésre a COP28 ENSZ éghajlatváltozási csúcstalálkozó az Egyesült Arab Emírségekben. Ennek alkalmából, december 6-án a WorldGBC a nemzetközi zöldépítési hálózat nevében nyílt levelet nyújt be a politikai vezetőknek és döntéshozóknak ezen az eseményen. A levél célja az, hogy bemutassa az épített környezet szerepét a globális felmelegedés elleni küzdelemben, kéri a politikai döntéshozók támogatását a GBC-k által már megtett lépéseihez, továbbá felhívást intéz hozzájuk annak érdekében, hogy álljanak ki a szükséges szabályozók megváltoztatása mellett. A nyílt levél fontosságát még jobban hangsúlyozza az is, hogy a globális károsanyag kibocsátás 37%-áért az épület- és építőipari ágazat felelős. Habár egyre inkább nyilvánvalóvá válik mindenki számára az, hogy az épületek és az infrastruktúra milyen hatással van az éghajlati vészhelyzetre, a kollektív fellépés nem elég erőteljes. WGBC szerint egységes felhívásra van szükség ahhoz, hogy a világ a Párizsi Megállapodás 1,5°C-os céljának eléréséhez vezető úton maradjon. A HuGBC tagjaként a Greenbors nevében Szarvas Gábor Ügyvezető Igazgatónk, aláírásával támogatását fejezte ki a nyílt levél mellett. A levél az alábbi linken megtekinthető: https://www.dropbox.com/scl/fi/l4va3le78d7d2y0z76e6t/WorldGBC-open-letter-to-heads-of-states-ahead-of-COP28.docx?rlkey=kaq3b0eux1nfc0kx86cy1joai&dl=0

"Az építész társadalomra hiába jellemző a környezettudatosság már több évtizede, ha a beruházókat eddig inkább a költségek minimalizálása vezette. Az energiaválságnak és az építőipar bezuhanásának azonban pozitív hozadéka is lehet, ha a zöldterületek elvonása helyett a meglévő épületek energiahatékonyabbá tétele és a barnamezős beruházások előtérbe kerüléséhez vezet – mondja Barta Zsombor a Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (HuGBC) korábbi elnöke, jelenlegi nagykövete." Olvassa el a teljes magyar nyelvű cikket alapító partnerünkkel, Zsomborral az 'Az Üzlet' gazdasági magazinban: https://azuzlet.hu/a-recesszio-pozitiv-oldala-a-fejlesztok-megint-a-meglevo-ingatlanallomany-zolditesere-fokuszalnak/