Zéró emissziós épület - a (közel)jövő sztenderdje, amit mindenkinek ismernie kell

“A zéró emissziós épület (Zero Emission Building - ZEB) a közeljövő meghatározó épületenergetikai sztenderdje, amelyet minden piaci szereplőnek – fejlesztőknek, tulajdonosoknak, bérlőknek, befektetőknek és finanszírozóknak – ismernie és alkalmaznia kell.”

- emelte ki a panelbeszélgetés során Szarvas Gábor, a Greenbors ügyvezető igazgatója a MEHI “Útmutató az Épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv (EPBD) magyarországi átültetéséhez” című konferenciáján.

A konferencián bemutatott MEHI kiadvány társszerzőjeként nyilatkozó szakértő egyik legfontosabb üzenete, hogy 2030-tól minden újonnan épült épületnek zéró emissziósnak kell lennie. Az állami, önkormányzati tulajdonban épülő vagy állami használatba szánt új épületek esetében már 2028-tól alkalmazni kell a követelményt. Ugyanakkor, a ZEB már 2026-tól referencia-értékű követelmény lesz, amelyhez képest az új és meglévő épületek teljesítményét is viszonyítani kell az épületenergetikai besorolásokkor. Emiatt, a ZEB-re való átállás nemcsak műszaki, hanem pénzügyi és piaci kérdés is: a ZEB-megfelelés hiánya egyre nagyobb kockázatot, az épületek leértékelődését jelenthet, ami miatt a meglévő épületek esetében is már most ennek a sztenderdnek megfelelően kell tervezni.

EPBD (Energy Performance of Buildings Directive)

A ZEB szabályozási hátterében az EPBD, az épületek energiahatékonyságáról szóló uniós irányelv áll, amely az EU klíma- és energiapolitikai céljaihoz illeszkedik. Az EU-s célok szerint 2030-ig 60%-os kibocsátás csökkentést és 35 millió épületegység mély-felújítását kell megvalósítani, míg a hosszú távú cél 2050-re a teljes épületállomány zéró emisszióssá tétele és a klímasemleges építőgazdaság megvalósítása.

Az EPBD komplex módon, több területen szabályozza a szektort, az építésgazdaság minden szereplőjének feladatot adva:

• előírja a nemzeti épület felújítási tervek elkészítését és végrehajtásának nyomonkövetését,

• új minimum energetikai követelményeket ír elő,

• bevezeti a zéró emissziós épület sztenderdet,

• kötelezővé teszi és szabályozza a felújítási útlevél elkészítését,

• ezekkel összhangban az épületenergetikai tanúsítás követelményei is módosulnak.

  
  

Emellett a szabályozás hangsúlyt helyez a teljes életciklusra vetített karbonlábnyom csökkentésre, a fosszilis energia kivezetésére, valamint a napenergia-hasznosításra, de érinti a zöld finanszírozást, az energiaszegénység kérdését, a digitalizációt, az adatkezelést, az okos épületfelügyeleti és energiamenedzsment rendszereket, valamint a fenntartható mobilitási infrastruktúrát is.

Zero Emission Building (ZEB)

Az EPBD-ben meghatározott követelményeknek megfelelően a ZEB épületnek az alábbi 4 feltételt kell teljesíteni:

1. Az épületnek energiahatékonynak kell lennie, legalább a jelenlegi „A+” vagy annál jobb energetikai besorolással, (a jelenlegi közel nulla energia igény -10%).

2. Nem lehet helyszíni karbonkibocsátása, vagyis nem használhat fosszilis energiahordozót, például földgázt vagy gázolajat.

3. Energiaellátását megújuló forrásokra kell alapozni, például helyben termelt nap-, szél- vagy geotermikus energiára, megújuló energiát használó energiaközösségre, alacsony karbon intenzitású távhőre vagy külsőleg megtermelt zöldáramra.

4. Fontos továbbá az időjárási és hálózati kapacitási körülményeket figyelembe vevő, szabályozható energiagazdálkodás, beleértve az energiatermelés, -tárolás és -vételezés optimalizálását.

Az EPBD és a ZEB bevezetésének menetrendje

Az időzítés egyértelmű: a 2024-ben megjelent EPBD-t 2026-ig kell a tagállamoknak átültetni a nemzeti jogba, 2028-tól minden új középületnek, 2030-tól pedig minden új épületnek ZEB-nek kell lennie.

2033–2035 között tovább szigorodnak a minimum energetikai követelmények, 2050-re pedig a teljes épületállománynak zéró emisszióssá kell válnia.

Mindez jelentős következményekkel jár. Az új fejlesztéseknél már 2030 előtt célszerű a ZEB-szintet megcélozni, hogy a jövőbeni leértékelődés elkerülése érdekében. A meglévő épületek esetében elengedhetetlen a ZEB-megfelelés felmérése és az épületfelújítási és karbantartási tervek felülvizsgálata. A ZEB átültetésével felül kell vizsgálni az épületenergetikai besorolásokat és a legmagasabb besorolási szintek eléréséhez jelentős műszaki-gazdasági beruházások válhatnak szükségessé. Ide tartozik például a földgázkazánok kiváltása, hőszivattyúk, napenergia- vagy geotermikus rendszerek telepítése, valamint az épületszerkezetek – tető, homlokzat, nyílászárók – korszerűsítése.

Ezeket a fejlesztéseket a bérlői elvárások, és az egyre erősebb befektetői, finanszírozói igények változása nyomán, akár a szabályozásban megadott határidőknél korábban is szükségessé tehetik. A piaci gyakorlatban ennek már megjelentek első jelei, az európai hátterű nagyvállalatok bérlőként és befektetőként is kérik a kereskedelmi ingatlan üzemeltetőktől a ZEB megfelelés mielőbbi megvalósítását.

Konklúzió

Összességében kiemelendő, hogy a ZEB nem csupán egy új energetikai kategória, hanem a teljes ingatlanpiacot átalakító szabályozási és piaci fordulópont, amelyhez való alkalmazkodás stratégiai tervezést, időben megkezdett felújításokat és tudatos pénzügyi döntéseket igényel.

A Greenbors Consulting független, piacvezető, magyar fenntarthatósági tanácsadó cégként zöld épület-minősítésekkel, EU Taxonómiával, ESG- és zöld finanszírozási kérdésekkel, karbonlábnyom-számítással, zéró karbon és klímakockázati tervekkel, valamint energetikai és műszaki szolgáltatásokkal foglalkozik. Kiterjedt európai, különösen közép- és kelet-közép-európai tapasztalattal rendelkezünk és célunk, hogy ügyfeleinket támogassuk a gyorsan változó fenntarthatósági követelmények közötti eligazodásban. Munkánkat a saját fejlesztésű AI- alapú eszközünk (Sustainabot) is segíti, amely komplex dokumentumok elemzésével akár 70%-os időmegtakarítást és nagyobb pontosságot eredményez a BREEAM minősítési projektekben.

Úttörőként foglalkozunk jövőbeni szabályozási követelmények (pl. EPBD) és nemzetközi sztenderdek magyarországi gyakorlati adaptációjával. Már 2025-ben kidolgoztuk a ZEB megfelelés vizsgálatának módszertanát, amelyet alkalmaztunk már több magyarországi épületen.