Egy laptop megvásárlásakor általában az ár, a teljesítmény, a garancia és az üzemeltetési biztonság kerül előtérbe. Fenntarthatósági szempontból azonban érdemes feltenni egy másik kérdést is: valóban szükségünk van egy új eszköz legyártására?

2028-ra érkezik a „zéró emissziós” épületenergetikai követelmény – mit jelent ez az épületgépészeknek?

A logisztikai ingatlanok értékelésében az elhelyezkedés, a műszaki színvonal vagy a bérlői struktúra mellett egyre inkább felértékelődnek az épület energia- és vízfelhasználása, üzemeltetésének költségei, a környezeti terhelése, illetve az ESG-szempontok is. Ezek a tényezők közvetlenül befolyásolhatják egy ingatlan hosszú távú versenyképességét, finanszírozhatóságát és értékállóságát. Kiváló példa erre a Rossmann 2025-ben elkészült, 39 000 négyzetméteres, üllői logisztikai kö

A klímakockázat egyre inkább működési kockázattá válik Egy épületet évtizedekre tervezünk, miközben azok a klimatikus és infrastrukturális feltételek, amelyek között működnie kell, ennél jóval gyorsabban változnak. A 40 °C feletti hőmérséklet Magyarországon már nem kizárólag jövőbeli forgatókönyv. A tartós hőhullámok egyre nagyobb terhelést jelentenek az energiaellátás és az épületgépészeti rendszerek számára. Az elhúzódó szárazság egyes térségekben vízellátási problémákhoz v

A BRE hivatalosan is közzétette a BREEAM Refurbishment V7 kézikönyveket. Első áttekintés alapján az új verzió nem csupán egy kisebb frissítés, hanem több területen is jelentős átdolgozást tartalmaz a korábbi BREEAM International Refurbishment and Fit Out 2015 (RFO) rendszerhez képest. A legfontosabb változások: A korábbi BREEAM Refurbishment and Fit Out (RFO) rendszer két külön minősítési rendszerre vált szét: BREEAM Refurbishment V7 – teljes vagy jelentős épületfelújításokra

A korábbi LEED v4 és v4.1 rendszerekre 2027. június 30-ig lehet új projekteket regisztrálni A nemzetközi ingatlanpiacon már nem elegendő, ha egy épületet egyszerűen energiahatékonynak vagy fenntarthatónak neveznek. A befektetőknek, finanszírozóknak és bérlőknek ellenőrzött, összehasonlítható információra van szükségük az épület energiafelhasználásáról, karbonkibocsátásáról, klímakockázatairól és használói környezetéről. Erre ad nemzetközileg ismert keretrendszert a LEED minős

A Greenbors Consulting alapítása óta azon dolgozik, hogy a fenntarthatósági és zöldépület-minősítési folyamatokat hatékonyabbá, átláthatóbbá és üzletileg is eredményesebbé tegye ügyfelei számára. Ennek a szemléletnek az egyik legfontosabb eredménye a Sustainabot, egy mesterséges intelligenciára épülő digitális asszisztens, amelyet két évvel ezelőtt fejlesztettünk informatikai partnerünkkel, az E-worker Technologies csapatával közösen. Nagy öröm számunkra, hogy a Sustainabot 2

A Greenbors második üzleti reggelijének egyik üzenete, hogy a zöld ingatlan ma már nem csak műszaki vagy minősítési kérdés, hanem üzleti, finanszírozási és kockázatkezelési szempont is. Hogyan látod ez alapján a magyar piacot? Ma már többféle megközelítés él egymás mellett arra, mit nevezünk zöld épületnek. Vannak nemzetközi minősítési rendszerek, megjelent az EU taxonómia, emellett ott vannak az energetikai tanúsítványok, a klímavédelmi fókuszú értékelések és a benchmarking

Az EU Taxonómia ma már nem kizárólag egy választható megfelelési keret az ingatlanpiacon, hanem az uniós fenntartható finanszírozási rendszer egyik alapinfrastruktúrája. A Taxonómia az Európai Unió közös osztályozási rendszere arra, mely gazdasági tevékenységek tekinthetők környezeti szempontból fenntarthatónak. Az Unió szabályozói tevékenysége alapján egyértelműen az ingatlanszektorban is megkerülhetetlen tényezővé válik néhány éven belül. A Taxonómia bevezetését követően h

Kihívások és lehetőségek a fenntartható ingatlanfinanszírozásban A Greenbors Consulting idei második üzleti reggelije gyakorlati oldalról járta körül, hogyan alakítja át várhatóan az EU Taxonómia az ingatlanfejlesztések, a finanszírozás és a befektetői döntések logikáját. Az előadások, a szakértői kerekasztal-beszélgetés és a szakmai közönség körében végzett felmérés közös tanulsága, hogy az EU taxonómiára egyre inkább üzleti lehetőségként tekinthetünk. Megfelelően alkalmazva

Az EU Taxonómia Rendelet pontosan erre ad választ: egy olyan közös, tudományos alapokon nyugvó keretrendszert teremtett, amely egységes módszertant biztosít a pénzügyi és piaci szereplők számára a fenntartható projektjeik azonosítására. Az ingatlanszektorban ez különösen fontos, hiszen a fejlesztések finanszírozhatóságát, hosszú távú értékállóságát és kockázati megítélését egyre inkább befolyásolják az ESG elvárások. A rendszer nemcsak az energetikai teljesítményre fókuszál,

Miért vonta vissza John Elkington – a Triple Bottom Line megalkotója – saját keretrendszerét megkérdőjelezve azt, és miért mutat a vállalati fenntarthatóság jövője a kötelező megfelelésen túl a regeneratív üzleti modellek felé? Évekig a vállalati fenntarthatóság a jelentéstétel, az ellenőrzőlisták és a fokozatos fejlesztések köré épült. Ez a megfelelőség-központú modell azonban láthatóan elérte a határait, és napjainkban végleg kifulladni látszik. A fenntarthatósági tanácsadó

A hazai piacon viszonylag kevés szó esik a „Huxonómia” megközelítésről, pedig az MNB megújított Zöld Tőkekövetelmény-kedvezmény Programja továbbra is lehetőséget biztosít arra, hogy bizonyos projektek az EU Taxonómia teljes körű alkalmazása helyett egyszerűsített megfelelési útvonalon keresztül is hozzáférjenek kedvező zöld finanszírozási konstrukciókhoz. A konstrukció egyik legnagyobb előnye, hogy bizonyos esetekben képes csökkenteni az EU Taxonómia megfeleléshez kapcsolódó

Az elmúlt években egyértelművé vált, hogy a fenntarthatóság már nem csupán reputációs kérdés az ingatlanpiacon; egyre inkább a finanszírozhatóság, az eszközérték és a hosszú távú versenyképesség egyik meghatározó tényezője. A zöld minősítéssel rendelkező vagy az ESG-szempontoknak megfelelő ingatlanok iránt nő a befektetői és bérlői kereslet, miközben a finanszírozók is egyre inkább előnyben részesítik azokat a projekteket, amelyek képesek megfelelni a fenntarthatósági elvárás

“A zéró emissziós épület (Zero Emission Building - ZEB) a közeljövő meghatározó épületenergetikai sztenderdje, amelyet minden piaci szereplőnek – fejlesztőknek, tulajdonosoknak, bérlőknek, befektetőknek és finanszírozóknak – ismernie és alkalmaznia kell.” - emelte ki a panelbeszélgetés során Szarvas Gábor, a Greenbors ügyvezető igazgatója a MEHI “Útmutató az Épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv (EPBD) magyarországi átültetéséhez” című konferenciáján. A konferencián

A Greenbors 2025-ben tovább erősítette piacvezető pozícióját a dinamikusan növekvő magyar BREEAM minősítési piacon. A 2025-ös év mérföldkőnek bizonyult a magyarországi fenntartható építészet és a minősítési rendszerek történetében. A legfrissebb piaci körkép (Market Snapshot) elemzésekor kirajzolódik egy trend, amely számunkra, a Greenbors Consultingnál különösen kedves: a szakértelem és a minőség iránti igény találkozása. A GreenbookLive legfrissebb adatai alapján büszkén j

“Hogyan lehetnek az ingatlanalapok fenntartható befektetések? - Az európai jó gyakorlat elemzése” címmel jelent meg a Greenbors Consulting friss tanulmánya. A kutatás célja – korábbi szakmai munkánk folytatásaként – az volt, hogy európai példákon keresztül mutassa be a fenntartható ingatlanalapok működését és fejlődési irányait. “Ahogy a klímaváltozás kapcsán az ingatlanok energiahatékonysága egyre fontosabbá válik, a felelős befektetés kérdése is egyre inkább előtérbe ker

A BREEAM V7 korábbi verziójára regisztráltaknak már csak pár évük maradt Hazai és nemzetközi piaci adatok alapján a zöld minősítéssel rendelkező épületek magasabb bérleti díjat, jobb likviditást és alacsonyabb finanszírozási költséget érnek el, miközben a korszerűtlen, minősítés nélküli ingatlanok akár 15–30 százalékot is veszthetnek értékükből. A fenntarthatóság így már nem marketingeszköz, hanem az eszközérték és a hozam egyik kulcstényezője. 2026 februárjától új korszak ke

Közeledik a határideje a kötelező energetikai felülvizsgálatnak, azaz a 70 kW névleges teljesítményt meghaladó fűtési-/légkondicionáló rendszerek helyszíni vizsgálatának. Noha a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság a 2025.12.31-i határidőt elmulasztó üzemeltetőket először csak felszólítja, tartós mulasztás esetén már 150.000-től 600.000 Forintig terjedő bírságot is kiszab. A felülvizsgálatnak azonban nem kizárólag a pénzbüntetés elkerülése lehet a célja. Az eredményekre épülő korszer

A magyar ingatlanpiacon egyszerre jelenik meg a távhő iránti vonzódás és az attól való idegenkedés, amit főként elterjedt tévhitek okoznak. Bár sokan még mindig elavult rendszerekhez kötik, Európa legfenntarthatóbb országaiban a távhő az egyik legelterjedtebb fűtési mód. Az EU 2050-re zéró emissziós épületállományt tűzött ki, így 2026-tól egyre szigorúbb energiahatékonysági és fosszilis energia-kivezetési követelmények lépnek életbe. Az Irodakeresővel készített interjújában S

Az előttünk álló években hatalmas változások formálják át a magyar ingatlanpiacot. Ennek oka az új, szigorított épületenergetikai...

A világ egyik legismertebb fenntarthatósági minősítési rendszere, a BREEAM, jelentős frissítést adott ki az újépítésű épületekre...

A globális gazdasági trendek közül - általános hatásuk alapján – kiemelkedik egyrészt a fenntarthatóság felértékelődése, másrészt a...

Fenntarthatóság, amely társadalmi értéket és üzleti sikert hoz 2025 júniusában ünnepeltük fennállásunk ötödik évfordulóját. Egy kis...