A 2050-es klímára készülnek a ma épülő ingatlanok?

A klímakockázat egyre inkább működési kockázattá válik

Egy épületet évtizedekre tervezünk, miközben azok a klimatikus és infrastrukturális feltételek, amelyek között működnie kell, ennél jóval gyorsabban változnak. A 40 °C feletti hőmérséklet Magyarországon már nem kizárólag jövőbeli forgatókönyv. A tartós hőhullámok egyre nagyobb terhelést jelentenek az energiaellátás és az épületgépészeti rendszerek számára. Az elhúzódó szárazság egyes térségekben vízellátási problémákhoz vezethet, aztán a hosszabb csapadékmentes időszaknak esős, intenzív vihar vet véget.

2025-ben és idén a nagy hőhullámoknál nagyjából 26–28 °C-os napi közép, 38–41 °C-os nappalok és 20–25 °C-os legmelegebb éjszakák voltak jellemzőek. 2050 körül egy hasonlóan erős időjárási helyzetben inkább 27–29 °C-os napi közép, 40–42 °C körüli csúcs várható.

Amennyiben károk, akadozó működtetés és tartós értékvesztés nélkül szeretné megúszni a helyzetet, az ingatlanszektor szereplői körében elkerülhetetlen a szemléletváltás. A klímaváltozás hatásait már nem elegendő pusztán az épületeket érő közvetlen fizikai károk alapján értékelni. Egyre fontosabb kérdés, hogy az ingatlan a megváltozó körülmények között képes lesz-e biztonságosan, gazdaságosan és folyamatosan működni. A klímakockázat működési kockázattá válik.

A klímakockázatok vizsgálata immár közel egy évtizedes gyakorlat része a nagyobb beruházások környezeti hatásvizsgálati eljárásában, valamint az európai úniós támogatásban részesült projekteknél. Az ingatlanszektorban a nemzetközi zöld épület minősítési rendszerek (BREEAM, LEED) követelményeit alkalmazó épületeknél, valamint az ún. EU Taxonómia kritériumokat teljesítő épületek esetében készültek az elmúlt években már ilyen elemzések. A klímaváltozás idén is megtapasztalt felgyorsulása ugyanakkor a klíma kockázatok értékelésében is új szempontokat és megoldásokat hozott előtérbe.

Jó példa erre a hőhullám hatása és kezelése. A korábbi vizsgálati módszertanok szerint a jövőbeni hőhullámok hatásait elsősorban a növekvő hűtési energiaigény, az épület túlmelegedése és az épületenergetikai teljesítmény romlása miatt vizsgáltuk. Ma már látjuk, hogy azt is vizsgálni kell, hogy mi történik, ha több napon át a teljesítőképessége határán kell működjön a hűtési rendszer. A tartósan magas nappali és éjszakai hőmérséklet növeli a gépészeti rendszerek üzemidejét és terhelését, ezzel együtt pedig a meghibásodás kockázatát. Egy ilyen üzemzavar nem feltétlenül csak komfortvesztést okoz: szélsőséges esetben az épület használhatóságát és az üzletmenet folytonosságát is befolyásolhatja.

Különösen fontos ez azoknál az ingatlanoknál, amelyek rendszereit olyan időjárási körülményekre méretezték, amelyek már nem felelnek meg a jelenlegi, még kevésbé a következő évtizedek szélsőségeinek. Ezeket az épületeket fel kell újítani, át kell alakítani ahhoz, hogy alkalmasak legyenek a változó klíma körülmények közötti működésre.

Jó példa a komplex épületek gyakorlati alkalmazkodására az Allee Bevásárlóközpont, ahol a klímaadaptáció már a mindennapi működés részévé vált. A rendszeresen aktualizált klímakockázati felmérések alapján a Greenbors Consulting által készített akcióterveket a működés során szisztematikusan végrehajtják, folyamatosan javítva az épület működő képességét. Az épületben többek között zöldfalak, zöldtető és az üveghomlokzat fölé telepített árnyékoló segíti a hőterhelés mérséklését; utóbbi több Celsius-fokkal csökkentette az árnyékolt homlokzat által érintett belső terek hőmérsékletét.

A sérülékenység az épületen kívül is jelentkezhet

Egy ingatlan működőképességét nemcsak az épület saját rendszereinek működése határozza meg, hanem a hozzá kapcsolódó infrastruktúrák is. A hőség növeli a villamosenergia-igényt, miközben az energiarendszert is fokozott terhelésnek teszi ki. Egy nagyobb áramszünet a teljesen a hálózatról táplálkozó épület működtetését ellehetetleníti. A tartós szárazság pedig víznyomáscsökkenést, fogyasztási korlátozást vagy más ellátási problémát idézhet elő.

Egy ingatlan tehát akkor is működési kockázatnak lehet kitéve, ha maga az épület fizikailag nem károsodik. Ezért a klímaadaptáció során nemcsak azt kell vizsgálni, hogy milyen időjárási veszélyek érhetik az adott helyszínt, hanem azt is, mennyire függ az ingatlan a települési energia-, víz- vagy más infrastruktúrától, mert ezek a rendszerek is érzékenyek a klímaváltozásra.

Egyszerre válik problémává a vízhiány és a túl sok csapadék

Budapest belső területeinek vízellátása teljes egészében dunai parti szűrésű vízbázisokra épül, amelyek működését a szélsőségesen alacsony Duna-vízállás kedvezőtlenül befolyásolja. Reális működési kockázattá válhat a nyári víznyomáscsökkenés, a felhasználási korlátozás vagy akár a szolgáltatáskiesés.

A csapadék időbeli eloszlásának változása újabb kihívást jelent. A hosszabb száraz időszakoknak rövid idő alatt lehulló, nagy intenzitású vihar vethet véget. A meglévő csapadékvíz-elvezető rendszerek a heves esőzések miatt túlterhelődhetnek, ami pince- és mélygarázs-elöntésekhez, vízkárokhoz és más működési zavarokhoz vezethet.

A zöld infrastruktúra hatása számszerűen is jelentős: vizsgálatok szerint egy mindössze 8–10 cm vastag extenzív zöldtető éves szinten a rá hulló csapadék több mint 50%-át képes helyben tartani. A zöldtetők és egyéb növényzettel kialakított épületfelületek alkalmazásával a belső hőmérséklet 4–5 °C-kal csökkenhet, a hűtési villamosenergia-felhasználás pedig több mint 11%-kal mérséklődhet.

Mindkét fenti kihívásra nem lehet kizárólag a víz minél gyorsabb elvezetése a megoldás. Egyre fontosabbá válik a csapadék helyben tartása és hosszú távú hasznosítása. Az esővízgyűjtő rendszerek, a megfelelően kialakított zöldfelületek és a zöldtetők egyszerre segíthetik a vízmegtartást és az elöntési kockázatok csökkentését. A növényzet árnyékoló és párologtató hatása emellett mérsékelheti a helyi felmelegedést, a hűtési energiaigényt és az épületgépészeti rendszerek terhelését is. A zöld infrastruktúra így lesz a jövőben az épület ellenálló képességének egyik eszköze.

Ezt a megközelítést foglalja rendszerbe a Budapesten már több helyszínen megvalósított ún. szivacsváros-koncepció: a csapadékvíz minél gyorsabb elvezetése helyett annak helyben tartására, felszívására és hasznosítására épít, így egyszerre mérsékelheti a hirtelen lezúduló csapadék okozta terhelést és a száraz időszakok vízhiányát. Emellett az ilyen módon kialakított zöldfelületek a párologtatás és az árnyékolás révén akár 4–5 °C-kal is csökkenthetik a belső kerületi mikroklíma hőmérsékletét.

Nemcsak alacsonyabb kibocsátású, hanem ellenállóbb épületekre van szükség

Az ingatlanszektor fenntarthatósági törekvéseiben eddig elsősorban az energiahatékonyság és a szén-dioxid kibocsátáscsökkentés kapott hangsúlyt. Ezek mellett egyre kritikusabbá válik egy másik megközelítés is: készítsük fel az épületeket arra a klímára, amelyben a következő években, évtizedekben működniük kell.

Új fejlesztéseknél ezt már a tervezés során célszerű figyelembe venni, a jövőbeni feltételekre szükséges az épületüzemeltetési rendszereket optimalizálni. Meglévő ingatlanok esetében pedig be kell azonosítani a később műszaki, működési vagy pénzügyi kockázatot rejtő pontokat. A lényeges kockázatok és az alkalmazandó megoldások azonban minden épületnél más és más lehet, a klímaadaptáció tehát nem egyetlen műszaki megoldást jelent.

A Greenbors Consulting klímaadaptációs vizsgálatai azt segítenek feltárni, hogy egy ingatlant milyen jelenlegi és jövőbeni fizikai klímakockázatok érintenek, ezek milyen konkrét műszaki vagy működési következményekkel járhatnak, és milyen beavatkozásokkal csökkenthetők a legfontosabb kockázatok. Szakértőink nem csak egy kockázati listát készítenek, hanem olyan döntéstámogató információt biztosítanak, amely beruházói, tulajdonosi, műszaki és finanszírozási szempontból egyaránt használható.

Azok az ingatlanok, amelyeket ma terveznek, építenek vagy finanszíroznak, jó eséllyel 2050-ben is használatban lesznek. A dilemma pedig már nem az, hogy addig változik-e a klímakörnyezet, amiben az épületet majd működtetni kell, hanem hogy hogyan igazítjuk hozzá az épületet és annak működtetését a kiszámítható kihívásokhoz.