Új korszak a zöldépületeknél: megérkezett a LEED v5

A korábbi LEED v4 és v4.1 rendszerekre 2027. június 30-ig lehet új projekteket regisztrálni

A nemzetközi ingatlanpiacon már nem elegendő, ha egy épületet egyszerűen energiahatékonynak vagy fenntarthatónak neveznek. A befektetőknek, finanszírozóknak és bérlőknek ellenőrzött, összehasonlítható információra van szükségük az épület energiafelhasználásáról, karbonkibocsátásáról, klímakockázatairól és használói környezetéről. Erre ad nemzetközileg ismert keretrendszert a LEED minősítés, amelynek legújabb, ötödik verziója (v5) már elérhető az új projektekre.

Három új központi cél

A LEED v5 a fenntarthatóságot három fő terület köré szervezi:

• dekarbonizáció;

• életminőség;

• az ökoszisztémák megőrzése és helyreállítása.

A megszerezhető pontok fele közvetlenül a dekarbonizációhoz kapcsolódik, míg az életminőség és az ökológiai célok egyaránt 25 százalékos súlyt kapnak. A rendszer így már nemcsak azt értékeli, hogy mennyi energiát fogyaszt az épület, hanem azt is, hogy milyen környezeti és társadalmi hatásokkal jár a megépítése és hosszú távú működése.

Már nemcsak az energiafogyasztás számít

A LEED v5 egyik legfontosabb változása, hogy nagyobb hangsúlyt helyez az épület teljes életciklusára. Az új építési projekteknek többek között karbonértékelést, klímareziliencia-vizsgálatot és emberi hatásvizsgálatot kell készíteniük. Számszerűsíteni kell az épületszerkezetekhez, a homlokzathoz és a külső burkolatokhoz kapcsolódó beépített karbonkibocsátást, valamint azonosítani kell a projekt legjelentősebb karbonforrásait. Az energiafejezetben kiemelt szerepet kap:

• az épület hosszú távú működési karbonkibocsátása;

• a villamosítás;

• a megújuló energia;

• az energiafogyasztás mérése;

• a hűtőközegek klímahatása;

• az épületgépészeti rendszerek beszabályozása és üzembehelyezése.

A projekteknek a minősítés után öt évig energiafogyasztási, energiatermelési és villamos csúcsterhelési adatokat is szolgáltatniuk kell.

Az anyagokat már a tervezéskor vizsgálni kell

A LEED v5 az építőanyagokat több szempont alapján értékeli. Figyelembe veszi többek között a karbonlábnyomot, az egészségügyi hatásokat, a körforgásos tulajdonságokat, a nyersanyagok eredetét és az ellátási lánc társadalmi szempontjait. Ezért az EPD-k, anyagösszetételi dokumentumok és gyártói igazolások beszerzését már a műszaki specifikációk kialakításakor érdemes elkezdeni. A kivitelezés végén sok követelmény már csak jelentős költséggel vagy egyáltalán nem pótolható.

Szigorúbb lett a Platinum minősítés

A minősítési ponthatárok nem változtak: 40 ponttól Certified, 50 ponttól Silver, 60 ponttól Gold, 80 ponttól pedig Platinum szint érhető el. A Platinum minősítéshez azonban már nem elegendő pusztán összegyűjteni a szükséges pontokat. Az új épületeknek kötelező minimumteljesítményt kell igazolniuk többek között az energiahatékonyság, a villamosítás, a megújulóenergia-használat és a beépített karbon csökkentése területén.

Meddig használható még a LEED v4 és v4.1?

A LEED v5-ben már regisztrálhatók az új építésű és Core and Shell projektek, ugyanakkor a korábbi rendszerek még átmenetileg elérhetők. Új kereskedelmi LEED v4 és v4.1 BD+C projekteket 2027. június 30-ig lehet regisztrálni. A már regisztrált projektek kezdeti minősítési kérelmét legkésőbb 2033. június 30-ig kell benyújtani. A jelenleg tervezés alatt álló projektek ezért még választhatnak a megszokottabb LEED v4.1 és az új, szigorúbb LEED v5 között. A döntésnél figyelembe kell venni a projekt ütemezését, a tervezés előrehaladottságát, az elérhető karbon- és anyagadatokat, valamint a tulajdonos hosszú távú ESG-céljait.

Mit nyerhet vele a befektető?

A LEED független, nemzetközileg ismert keretet biztosít az épület fenntarthatósági teljesítményének bemutatásához. Segítheti a műszaki és ESG-átvilágításokat, megkönnyítheti a bérlők és befektetők felé történő kommunikációt, és csökkentheti annak kockázatát, hogy a projekt néhány éven belül költséges energetikai vagy karboncsökkentési beavatkozásra szoruljon.

A piaci előny ugyanakkor nem automatikus, és mindig függ az ingatlan helyétől, minőségétől és a helyi kereslettől. A CBRE mintegy 20 ezer amerikai irodaépületet vizsgáló kutatása szerint a kor, elhelyezkedés, méret és felújítás hatásának kiszűrése után a LEED-minősített irodák átlagosan körülbelül 3,7 százalékos bérletidíj-prémiumot értek el. A JLL több nemzetközi piacot vizsgáló kutatásai ennél szélesebb, 7,1–11,6 százalékos prémiumot azonosítottak a különböző zöld minősítéssel rendelkező irodaépületeknél. Ezek az adatok nem közvetlen magyarországi előrejelzések, de jelzik, hogy a hitelesített fenntarthatósági teljesítménynek mérhető piaci értéke lehet, nem is beszélve a hosszútávú energetikához köthető fogyasztási spórolásról.

A LEED v5 ezért nem pusztán egy újabb zöldépület-szabvány. Olyan projektirányítási és kockázatkezelési keretet ad, amely már a tervezés kezdetén összekapcsolja az energiafelhasználást, a teljes életciklus karbonkibocsátását, az anyagválasztást, a klímarezilienciát és az épület használóinak életminőségét. A fejlesztők számára a kérdés egyre kevésbé az, hogy érdemes-e ezekkel a szempontokkal foglalkozni, hanem az, hogy mikor építik be őket a beruházási döntésekbe.